Ezerfelé rohangálsz, csak éppen magadra nincs időd? Kicsit „elasszonyosodtál” a derekad körül? Bírod a strapát, de azért ha elromlik a lift, vagy el kell érni a megállóba kanyarodott buszt, majd’ kiugrik a szíved a helyéről? Gyűlnek a szekrényedben a sztreccsek, a gumis derekúak és az „ápol s eltakar”-felsők? Vagy elégedetten nézel a tükörbe, de szeretnéd magad fitten tartani? Nincs egy hete, hogy azt mondtad magadban: „na, most már aztán tényleg…!”?
Nos, ha ez így van, akkor te fejben már Curves-tag vagy, csak még nem kopogtattál be. De ez csak idő kérdése, mert közénk való vagy.
Edzés nőknek. Elmondjuk, mi olyan jó itt ...
Akkor jössz, amikor akarsz, nem lehet elkésni!
A köredzésbe akkor és ott kapcsolódsz be, amikor és ahol tudsz. Jöhetsz a legócskább melegítőnacidban, a nevenincs márkás cipőben, itt nincs divatbemutató – és férfiaknak tilos a belépés. Nem baj, ha rezeg a pocakod (mindenkié rezeg), ha lassan mozogsz két pozícióváltás között (így is úgy is fél perc), ha nincs jó kedved (majd itt megjön). Nem kell gondolkodnod, mit csinálj, csak állj be a körbe, tedd, amit mondanak, mozogj a zenére, adj bele mindent, nyomd le a gépeket, az egész napi stresszt, a főnöködet, a megoldatlan feladataidat, a leküzdhetetlen problémáidat – csak föl és le… és oldalt és előre…, és emeld és süllyeszd. Itt nem kell megfelelni, sem versenyezni, nincs határidő, nincs változás, ugyanazok a gépek, az edzőlányok, a megszokott zenék... Nem tudsz hibázni. Csak egy hibát követhetsz el: ha kihagyod!
Jó, hogy nem egyedül nyomod, hanem a hozzád hasonlók gyűrűjében.
Van köztük idősebb és fiatalabb, sportosabb, és olyan is, aki csak most kezdett el rendszeresen mozogni. Jó, hogy egy idő után már ismerősek lesznek az arcok. Talán még össze is barátkozol egy sporttársaddal.
Jó, mert mindenki mosolyog.
A mindig mosolygós edzőlányok a két gép közti ugrabugrában mutatják, mit csinálj, de az se baj, ha másként mozogsz, minden csak ajánlás. Figyelmeztetnek, ha a géppel való küzdelemben lóg a könyököd, előrébb van az orrod a térdednél, és van pár jó szavuk, ha csüggednél. De nem csüggedhetsz, mert itt semmi sem nehéz, mindent a magad tempójában, a saját erőnlétednek megfelelően csinálsz. De azért kedvesen szólnak, ha magadhoz képest lazsálsz. Jó, hogy legalább háromszor (pulzusszámláskor) kontrollálhatod magad: ellenőrizheted, mennyire bírod szusszal, és hogy vannak-e még rejtett tartalékaid.
Jó érzés, hogy mozogsz, hogy feszülnek az izmaid, hogy sodor magával a lendület.
Jó, hogy a kötelező körök után megnyújtod, ami megfeszült, és érzed a jóleső fáradságot. Jó, hogy büszke vagy magadra, amikor kilépsz a kapun. Jó, hogy része lett az életednek, és gyötör a lelkiismeret, ha egyet is kihagysz. De nem hagysz ki egyet sem, mert kell, mint a reggeli kávéd vagy az esti sorozatod. Jó, hogy úgy érzed, ebben a heti háromszor egy félórában benne van a jólléted, megváltottad vele az egészséged. Jó, hogy ha hiperaktív vagy, akár mindennap jöhetsz.
Jó, hogy centiben, kilóban, formálódó, bontakozó izmokban mérheted az eredményt.
Jó, hogy érzed, viseled, szereted a testedet. Hogy észre sem vetted, de elmúlt a vállfájásod. Hogy már mélyebben hajolsz a bokádra, mint először. Hogy bátrabban öltözöl, mozogsz. Hogy nőiesebb vagy. Hogy nőnek érzed magad.
Jó, hogy társaságban vagy, ahol várnak.
Figyelik a fejlődésedet, észreveszik, ha jó formában vagy, hiányolnak, ha valami miatt egszer-egyszer elmaradsz. Itt igazi elfogadás van, ahogy a (jelentősen) ducit, a romát vagy a vak lányt az ugatós kutyájával senkinek nem jut eszébe megbámulni, úgy természetes itt minden másság és különlegesség. Néha az egész kör „főz”, „gyereket nevel”, sorozatot beszél ki – hallhatsz jó recepteket, életmódtanácsokat. Olyan itt, mint egy igazi csajos klubban: adsz és kapsz, azért jössz ide, mert ez neked jó és hasznos, és nem azért, mert bárki elvárja tőled. Itt önmagad lehetsz.